Elégedettek a veszélyhelyzet kezelésével, de aggódnak a cégek jövője és a munkalehetőségek miatt a fehérváriak – derült ki a Prosperis Alba koronavírus-helyzetet vizsgáló kutatásának adataiból.
Több mint 4500-an töltötték ki azt a kutatást megalapozó online kérdőívet, amelyet a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet székesfehérvári megítéléséről készített a Prosperis Alba Kutatóközpont. A válaszolók többsége jól tájékozott, ehhez főleg a polgármester és a város honlapját, közösségi felületeit és az e célra létrehozott kormányzati portált használják. Túlnyomó többségük kedvezően ítéli meg a kormányzat és az önkormányzat válságkezelését és intézkedéseit. Az emberek jobban tartanak a gazdasági nehézségektől és a munkahelyek elvesztésétől, mint a vírustól – leginkább idős hozzátartozóikat féltik. A válaszadók több mint kétharmada minimálisra csökkentette személyes találkozásait, s szigorítaná a kijárási korlátozásokat.
A COVID-19 okozta világjárvány mindannyiunk életére hatással van, a családok egészségének védelme érdekében sok intézkedést tett Székesfehérvár önkormányzata az elmúlt hónapban. Annak érdekében, hogy a város vezetése pontosabb képet kapjon a Székesfehérváron élő, dolgozó, valamint tanuló emberek veszélyhelyzet alatti igényeiről, problémáiról, a Prosperis Alba Kutatóközpont online kutatást végzett együttműködésben a Magyar Városkutató Intézettel és a Titkok Háza Tudományos Élményközponttal.
Rekordszámú válaszoló
A kutatás készítői arra voltak kíváncsiak, milyen mértékben érinti a fehérváriakat a járvány, milyen problémákkal küzdenek a mindennapokban és mire számítanak a közeljövőben. A Prosperis Alba Kutatóközpont több online platformon szólította meg az érintett célcsoportot a városi önkormányzat segítségével. Az online kérdőívet a Székesfehérváron élő, dolgozó, valamint tanuló 16 éven felüli emberek tölthették ki. Az adatfelvételre 2020. április 7. és 14. között került sor. A kérdőívet 4535 fő töltötte ki, de sokan átugrottak kérdéseket, így az adatbázis tisztítása után 3973 kérdőívet emeltek be a kutatók az elemzésbe. Az eredmények hibahatára ±1–2 százalék.
A koronavírus megjelenéséről a 16 éven felüli válaszadók 37 százaléka már tavaly év végén, 43 százaléka idén januárban, 16 százaléka februárban értesült. A betegség tüneteivel kapcsolatban 47 százalék teljes mértékben tájékozottnak, 51 inkább tájékozottnak tartja magát – az érettségivel nem rendelkezők, illetve egyedül élők bizonytalanabbak a kérdést illetően.
A megkérdezettek 97 százaléka szerint fel kell hívni a háziorvost telefonon, ha saját magán vagy hozzátartozóján a koronavírus betegség tüneteit veszi észre valaki, 56 százalék úgy gondolja, önkéntes karanténba kell vonulni, 6 százalék mentőt hívna.
Létfontosságú a tájékoztatás
Arról, hogy a kormány egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett ki, amellyel különleges jogrend lépett életbe Magyarországon, a válaszadók 88 százaléka hallott. A veszélyhelyzet kezelésével a 20 százalék nagyon, 44 százalék inkább elégedett, 11 százalék nagyon elégedetlen. A kormány járvánnyal kapcsolatos intézkedéseivel 25 százalék teljesen, 46 inkább egyetért.
Azzal, ahogy Székesfehérvár önkormányzata kezeli a veszélyhelyzetet, a megkérdezettek 48 százaléka nagyon, 44 százaléka inkább elégedett. A kérdőívet kitöltők 93 százaléka teljesen egyetért azzal, hogy szükség van a rászoruló idős emberek étkezésének biztosítására. Azzal, hogy az egészségügyi dolgozóknak szállást kell biztosítani, 90, a helyi tömegközlekedés járvány idejére történő ingyenessé tételével 42 százalék ért egyet.
A kérdőívet kitöltők 70 százaléka nagyon, 25 százaléka inkább elégedett azzal, ahogy Székesfehérvár polgármestere tájékoztatja a lakosokat a veszélyhelyzeti intézkedésekről.
A válaszadók úgy gondolják, a következő két-három hónapban a távoktatási lehetőségek fognak leginkább javulni Fehérváron (42 százalék), de az emberek egymáshoz való viszonya is erősödik majd (23 százalék). Legrosszabbnak a cégek helyzetét, illetve a munkalehetőségeket ítélték.
Az idősek miatt aggódnak, önkéntes karantént tartanak
A kérdőívet kitöltők 6 százaléka nyilatkozta, hogy március első felében volt ő, esetleg közvetlen családtagja külföldön az elmúlt egy hónapban. A kitöltők 1 százalékának negatív teszteredménye volt a koronavírusra, 70 százalékuk úgy vélte, valószínűleg nem fertőzött, mert nem volt erre utaló tünetük. A 16-29, valamint 30-39 éves korosztály 10 százaléka úgy gondolta, lehetséges, hogy fertőződtek koronavírussal, mert voltak erre utaló enyhe tüneteik.
A válaszadók 23 százaléka inkább valószínűnek tartja, hogy megfertőzi a koronavírus, 36 százalékuk inkább nem tartja így. A megkérdezettek 22 százaléka szerint ez enyhe lefolyású lenne, ő maga nem kerülne kórházba, 5 százalékuk azonban úgy gondolja, súlyosan érintené a kór, s valószínűleg nem élné túl.
Attól, hogy idősebb, 60 év feletti hozzátartozója megfertőződik a koronavírussal a következő hetekben vagy hónapokban, 33 százalék nagyon, 32 százalék pedig inkább tart. Ez az arány a kiskorú gyermek vagy unoka esetén 23, illetve 16 százalék.
A válaszadók 83 százaléka úgy védekezik a koronavírus ellen, hogy naponta többször és alaposabban mos kezet, 78 százalékuk minimálisra csökkentette a személyes találkozást másokkal.
A bevezetett kijárási korlátozások után az emberek közel kétharmada szinte egyáltalán nem jár el otthonából, ha ki is mozdul, csak a legszükségesebb dolgokat szerzi be. A fehérváriak közel 29 százaléka kevesebbet jár ki a házából, mint a veszélyhelyzet előtt. A veszélyhelyzet kihirdetése óta a fehérváriak 15 százaléka közlekedik gyalogosan naponta, 13 százalékuk autóval, 3 százalékuk tömegközlekedéssel, 2 százalékuk kerékpárral – háromnegyedük nem biciklizik a veszélyhelyzetben, 87 százalékuk nem használja a tömegközlekedést.
A gazdasági nehézségektől tartanak
A legnagyobb gondot sokaknak a háztartás bevételeinek csökkenése, az egyedüllét, a társas kapcsolatok hiánya, a megváltozott munkakörülményekhez való alkalmazkodás és a bezártság érzése, a szorongás, az aggodalom jelenti. Kevésbé okoz gondot a kiskorú gyermekek ellátása, a velük való foglalkozás, a bezártság okozta családon belüli feszültségek, valamint az időskorú családtagok ellátása, gondozása.
A Fehérváron élő, dolgozó vagy tanuló emberek 35 százaléka szerint a járvány miatt jelentősen, 34 százalékuk szerint kis mértékben csökkeni fog saját és családjuk jövedelme. Az emberek ötöde véli csak úgy, hogy nem történik ez meg vele, minden tizedik ember azonban bizonytalan. E tekintetben főleg a 40-49 és az 50-59 éves korosztályhoz tartozók pesszimisták. Iskolai végzettségüket tekintve az alacsonyabb végzettségűek szerint fog jelentősen csökkeni a jövedelmük, gazdasági aktivitás alapján a vállalkozók látják hasonlóan a helyzetet, továbbá a nagyobb háztartásokban élők, valamint az Alsóvárosban és a Maroshegyen élők is.
A fehérváriak fele úgy gondolja, a mostani járvány gazdasági hatásai a fehérvári cégekre nézve súlyosabb lesz, mint a 2008-as pénzügyi válságé volt. Körülbelül egyharmaduk szerint hasonlóan súlyosak lesznek a hatások, 9 százalék bizonytalan.
Ha a szigorító intézkedések elhúzódnak még több hónapig, az emberek közel negyede elképzelhetőnek tartja, hogy munkanélkülivé válik, ötödénél merülhet fel gondként, hogy nem tudja fizetni rezsiköltségeit, 16-17 százalékuk nem tudná törleszteni banki hiteleit, vagy nem tudná teljesíteni a kötelező adó- és illetékfizetését. Az emberek 15-15 százaléka tart attól, hogy egy idő után nem lenne elegendő pénze ennivalóra és gyógyszerre.
A fehérváriak 6 százalékának gyakorlatilag már jelen helyzetben is gondjai vannak, egyötödük néhány hétig tudja biztosítani megélhetését, közel egyharmaduk néhány hónapig, 16 százalékuk fél évig, 27 százalékuk akár egy évig is.
Mindenki szomjazza az információt
Az országos kijárási korlátozás a válaszolók 63 százaléka szerint túl engedékenyek, szigorítani kellene ezeken. Ezen intézkedéseket egyharmaduk tarja megfelelőnek. A fehérváriak 41 százaléka úgy számol, hogy a járvány miatti szigorító intézkedések egy-két, további 35 százalékuk szerint még három-négy hónapig is elhúzódhatnak. Néhány hétre csak 7 százalék, fél évre gondol.
A kommunikációs csatornák szerepe felértékelődött a jelenlegi helyzetben. A legtöbben dr. Cser-Palkovics András polgármester Facebook és Instagram oldalát követik rendszeresen (78 százalék). 77 százalék a város honlapját, 74 százalék Székesfehérvár Facebook oldalát, 72 százalék a koronavirus.gov.hu honlapot követi figyelemmel. 30 százalék a Rádió 1-et hallgatja rendszeresen, 26 a Fejér Megyei Hírlapot olvassa, a Fehérvári Televíziót 21 százalék nézi, a Vörösmarty Rádiót minden ötödik ember hallgatja.
A válaszadók negyede lakik iskoláskorú gyermekkel együtt egy háztartásban. 84 százalékuknál rendelkezésre állnak a digitális oktatáshoz szükséges eszközök és az internetkapcsolat is megfelelő Minden tizedik válaszadónál van ugyan megfelelő eszköz, de az internetkapcsolattal problémák vannak, 6 százalék esetében nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök.
A kitöltők közel 80 százaléka úgy gondolja, ha nyárig nem ér véget a járvány, akkor a tanév befejezésére az lenne a legjobb megoldás, ha a gyermekeket a tanulmányi helyzetüknek megfelelően lezárnák. Az elmaradt időszak pótlását a jövő tanév elején 8 százalék támogatja, 6 százalék pedig ezt elképzelhetőnek tartaná a nyári időszakban.
A kutatók arra is kíváncsiak voltak, tudnak-e a résztvevők arról, hogy az önkormányzat és több szervezet is önkénteseket toboroz. Több mint 90 százalékuk hallott ugyan e kezdeményezésről, de nem jelentkezett önkéntesnek. További 5 százalék hallott róla és jelentkezett is, 4 százalék pedig nem is hallott e lehetőségről. Nagyobb arányban a 40-49 és 50-59 évesek, a diplomások, nagyobb háztartásokban élők, illetve az Alsóvárosban élők vállaltak önkéntes munkát.
A kutatási beszámoló Az alábbi linkről letölthető:
A koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet megítélése Székesfehérváron – kutatási beszámoló