A 2021-2027-es európai uniós pénzügyi ciklusban kötöttpályás beruházásokra várhatóan rendelkezésre álló forrásmennyiség sikeres lekötése érdekében húsz vasúti fejlesztés előkészítésének, tervezésének támogatásáról született kormányzati döntés.
Magyarország számára akár 2000 milliárd forint is rendelkezésre állhat vasútfejlesztésre. Ahhoz pedig, hogy ezt az uniós forrást időben el lehessen költeni, a kormány most 32 milliárd forintos támogatást ad. Ez az összeg a hazai közösségi közlekedés gerincét adó vasút infrastruktúrájának, szolgáltatásainak korszerűsítése, versenyképességének növelésére fordítható. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) augusztus 25-ei közleményéből kiderül:
Székesfehérvár is több fejlesztésben érintett.
Egyebek mellett megkezdődhet a Nyugati pályaudvar vágányhálózata és bevezető szakaszai rekonstrukciójának, a lajosmizsei és váci vonalak elővárosi célú fejlesztésének előkészítése. A Kis-Gellért hegyi alagút átépítése után a jövőben a Déli pályaudvarról emeletes motorvonatok közlekedhetnek majd Székesfehérvár és Tatabánya-Győr, a nyári idegenforgalmi főszezonban pedig a Balaton felé is.
Megtörténhet a Szombathely-Kőszeg és a Zalaszentiván-Nagykanizsa vasútvonal villamosításának előkészítése is. Az úgynevezett Nyugat-magyarországi Masterplan az országrészt összefüggő egységként kezelve vizsgálhatja egyebek mellett a Győr-Pápa-Celldömölk, a Székesfehérvár-Pusztaszabolcs és a Komárom-Székesfehérvár vonalak villamosításának, a Pusztaszabolcs-Gyékényes, a Pusztaszabolcs-Pécs-Eszék és a Székesfehérvár-Nagykanizsa-Gyékényes viszonylatok egyes szakaszai fejlesztésének lehetőségét.
Elkészülhetnek a Hatvan-Füzesabony vonal és a kapcsolódó ráhordó vonalak fejlesztésének, a Békéscsaba-Lőkösháza és a Debrecen-Nyíregyháza szakaszok korszerűsítésének tervei. A Szeged-Makó vasúti elővárosi közlekedés vonzerejét a megújuló vasúti pálya mellett vegyesforgalmú Tisza-híd megépítése növelheti.
A kötöttpályás projektek speciális igényeire tekintettel az egyes beruházások megkezdését legalább egy-három éves előkészítési folyamat előzi meg – közölte a minisztérium. A forrásbiztosítás nyomán az állami beruházók (a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt., a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a két nemzeti pályahálózat-működtető vasúttársaság (GYSEV, MÁV) időben gondoskodhat arról, hogy a következő programozási időszakban Magyarország megfelelő számú, részletesen kidolgozott projekttel rendelkezzen az uniós támogatások mielőbbi lekötéséhez.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi ciklus Integrált közlekedésfejlesztési operatív programjában a kifizetések idén nyáron már túlnőtték az eredeti, 1300 milliárd forintos keretösszeget. Az előzetesen becsült nagyságrendek alapján Magyarország számára a következő hét éves költségvetési időszakban akár 2000 milliárd forint is rendelkezésre állhat vasúti beruházásokra.
Forrás: MTI, Innovációs és Technológiai Minisztérium, MÁV