Securis Alba – Cooperans Alba; A biztonságos, együttműködő Fehérvárért címmel rendezett kerekasztal beszélgetést a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete és a Prosperis Alba Kutatóközpont.
Domokos Tamás a Kodolányi János Egyetem Fejlesztő Szociológiai Tanszékének vezetője, Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármesterével, Dr. Oroszi Beatrix epidemiológus, járványügyi szakértő, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetőjével, Rózsás Ildikó a Kaptár Ifjúsági és Prevenciós Iroda vezetőjével, valamint Dr. Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Kutató Intézet vezetőjével kereste a választ arra a kérdésre, hogy a járványkezelés szempontjából kulcsfontosságú társadalmi reziliencia – különösen helyi szinten - hogyan növelhető.
A tanulási képesség több nézőpontból is jelentős, ha erről a témáról beszélünk.
Dr. Oroszi Beatrix arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad megfeledkeznünk hol az egyik hol pedig a másik nagy kategóriába tartozó betegségekről, nem lehet elvonni az erőforrásokat az egyiktől és átcsoportosítani azokat, holisztikus szemléletre van szükség. Jól látható, hogy azok az országok, ahol a nem fertőző betegségek leküzdése sikeres, a járványok tekintetében is ez a végeredmény várható.
Dr. Tálas Péter csakugyan a tapasztalat, adaptivitás és kreativitás fontosságát emelte ki. Egy ilyen bizonytalanságokkal teli helyzetben - mint a mostani - előfordulhat, hogy a korábbi válságkezelési modellekhez kell visszanyúlni. Tehát, a társadalmi ellenállást befolyásoló tényező, hogy mennyire tud rugalmasan reagálni a gazdaság. Nem mindegy, milyen típusú gazdasággal rendelkezik egy helyi közösség, érdemes több lábon állni, különböző tevékenységekkel, lokális feladatokkal foglalkozni.
Fontos komponense a társadalom belső egyensúlyának a megfelelő kommunikáció.
Rózsás Ildikó arról beszélt, hogy a társadalomban gyakran az csapódik le egy ilyen krízishelyzet esetén, hogy a döntéshozók nem kommunikálnak az állampolgárokkal. Valóban az áll ilyenkor a háttérben, hogy az egy-egy ilyen döntés mögötti információhiány nem érződik a lakosság számára, amely a megoldást a felettesektől várja.
Dr. Cser-Palkovics András úgy fogalmazott, az egyik legkomolyabb jogkörrel rendelkeznek most a polgármesterek a kormány döntése alapján, annak az összes lehetőségével, de ugyanakkor minden felelősségével együtt a kialakult veszélyhelyzetben. A hiteles, bizalmon alapuló kommunikációt Székesfehérvár polgármestere kiemelten fontosnak tartja, emellett a polgármester hozzátette: előfordult, hogy egy lakossági tájékoztató megfogalmazása a válsághelyzet elején több időt vett igénybe, mint maga a döntéshozatal, hiszen a helyes rendelkezések meghozása mellett ugyanolyan fontos az is, hogy miként lehet a városi polgárokhoz a lehető leggyorsabban eljuttatni és elfogadtatni azokat.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a helyzet rávilágított az alkalmazkodóképesség fontosságára, mert élesen megmutatkozott, bizonyos változásokat – akár a pozitívakat is – mennyire nehezen fogadják alkalmanként a közösségek. Még az egyébként rugalmasabb, rapid akklimatizációra képes fiatal korosztály esetében is tapasztalható volt a nehezebb alkalmazkodás az új működésekhez és korlátozásokhoz. Az alkalmazkodóképesség fejlesztésére és a már meglevő egymásra odafigyelés megerősítésére alapozva lehet közösséget építeni, tette hozzá.
A helyi szinten szervezett önkéntességi program nemcsak az önkormányzat válláról vesz le egy kis terhet a rászorulók segítségnyújtása terén, hanem ez az együttműködés társadalmi támogatást, egyfajta támaszt ad a szorongó egyének számára.
A konferencia konklúziójaként elmondható, hogy a társadalmi ellenálló képességhez tehát mind a döntéshozatal, a kormány, mind a gazdaság, az egészségügy, a lokális közösség hozzátesz, azonban egy társadalom csak annyira ellenálló, amennyire legkisebb egysége, az egyén is az.