2021. januárjában Olaszországban ideiglenesen megtiltották a TikTok használatát egy 10 éves kislány halála miatt. Valószínűsíthető, hogy a gyermek egy, az oldalon terjedő kihívás miatt követett el öngyilkosságot. 2019 májusában, Malajziában egy 16 éves lány arra kérte követőit, hogy szavazzanak: meg kéne halnia, vagy nem. Miután a halál mellett voksolt a szavazók 69%-a, a lány végzett magával. 2014-ben egy 19 éves francia fiú hunyt el egy Facebook-os kihívás miatt, melynek lényege az volt, hogy az embereknek azt kellett videóra rögzíteniük, hogy egy folyóba vagy a tengerbe vetik magukat. A folyó túl mély volt, sodrása túl erős, így sajnos a fiú nem tudott visszajönni a partra, mindez csupán néhány, a közösségi médiához köthető haláleset az elmúlt évekből. Egyre feszítőbb kérdés, hogy mennyire veszélyes egy fiatalnak közösségi médiát használnia, lehet-e tenni a negatív jelenségek és a személyes tragédiák ellen, és ha igen, hogyan? Cikkünkben kutatásokkal alátámasztott lehetséges hatásokat mutatunk be.
2017-ben Angliában a Royal Society for Public Health és a Young Health Movement közzétett egy jelentést, melyben részletesen beszámolnak a közösségi média fiatalokra gyakorolt hatásairól, és sok kutatás eredményeit gyűjtik össze.
A jelentésből kiderül, hogy a fiatalok 5%-a közösségi média függő, így elmondható, hogy a közösségi média addiktívabb, mint az alkohol vagy a cigaretta. A 16-24 évesek 91%-a használja valamely közösségi média platformot. Rögzítik, hogy a közösségi felületek használatának pontos hatása a mentális egészségre még vitatott, de a friss kutatások eredményei komoly aggályokat vetnek fel a növekvő használat lehetséges káros hatásainak tekintetében. Megemlítik, hogy kamasz- és fiatal felnőttkorban az egyén érzelmi fejlődése potenciálisan sebezhető.
A fiatalok körében azonosított szorongásos és depressziós esetek száma 70%-kal emelkedett az elmúlt 25 évben. A kutatók azt állapították meg, hogy 5-ből 4 fiatal szorongásos érzései erősödtek a közösségi média használatának hatására. A platformok használata közben könnyen érezhetik úgy, hogy kimaradnak valamiből, vagy, hogy az életük sokkal szegényesebb, unalmasabb a többiekéhez képest, ha azt látják például, hogy barátaik állandóan nyaralásról, vagy bulizásról posztolnak. Így a közösségi média irreális elvárásokat támaszt feléjük, ez pedig alacsony önbecsülést és folyamatos tökéletességre való törekvést eredményez bennük.
Nem mehetünk el a közösségi média testkép megítélésére gyakorolt hatása mellett. Óránként 10 millió új fotó kerül fel a Facebookra. Több kutatás megmutatta, hogy 20-as éveikben járó, vagy 20 év alatti lányok, csupán rövid ideig tartó Facebookozás után kevésbé elégedettek a testükkel, mint a Facebookot nélkülöző társaik. A 18-24 évesek 70%-a gondolkozik plasztikai beavatkozás elvégeztetésén.
Fiatal megkérdezettek 91%-a nyilatkozott úgy, hogy egy őt ért online zaklatás bejelentése következmény nélkül maradt. A zaklatás az internet létezése előtti időkben is rizikófaktor volt a fiatalok életében. Azonban ma már a zaklatás akkor is folytatódhat, ha a zaklató egyén fizikailag nincs a zaklatott közelében. 10-ből 7 fiatalt ért már online zaklatás, 37%-ukat erősen zaklatták. A fiatalok zaklatása Facebookon keresztül kétszer gyakoribb, mint más platformokon. Ezek a statisztikák komoly aggályokat vethetnek fel a fiatalok egészségével és jólétével kapcsolatban, hiszen a zaklatások áldozatai nagyobb eséllyel mutathatnak alacsonyabb iskolai teljesítményt, eshetnek depresszióba, szoronghatnak, érezhetik magukat magányosnak vagy elveszettnek, és küszködhetnek étkezési vagy alvási problémákkal.
A közösségi média megjelenése és elterjedése nagyban megnövelte az ún. FoMO (Fear of Missing Out) esetek számát. Összefoglalva a FoMO aggódás az iránt, hogy kimaradunk valamilyen közösségi élményből vagy élvezetes tevékenységből. A fényképek és videók megosztása során a fiatalok tulajdonképpen végtelen áradatot tapasztalnak „egymásból”, amely nagyban okozhat olyan érzéseket, hogy ők kihagynak dolgokat, amiket mások élveznek. Egy 17-19 éves skót fiatal név nélkül így nyilatkozik: „16 éves koromban, a negyedik évem vizsgáikor nagy nyomás nehezedett rám, hogy kimaradok valamiből, ha kikapcsolom a közösségi médiát. Az aggódásom miatt nem tudtam leküzdeni a késztetésem, ezért nem tudtam eléggé koncentrálni a tanulásra.”
A Young Health Movement 1479 fő 14-24 éves bevonásával végzett felmérése alapján rangsorolta az 5 legnépszerűbb közösségi média platformot, azok fiatalokra gyakorolt hatásai szerint. Az általuk felállított rangsor szerint a YouTube hat leginkább pozitívan a fiatalokra, második helyen a Twitter, harmadik helyen a Facebook, negyedik helyen a SnapChat áll, és az Instagram okozza a legtöbb negatív hatást.
A Royal Society for Public Health és a Young Health Movement közös jelentése itt érhető el: https://www.rsph.org.uk/our-work/campaigns/status-of-mind.html