A „karantén” után is velünk marad számos jogi megoldás, amit – bár használhattuk volna –a járványhelyzet kényszerített ránk. Neukum Flórián, a megyei ügyvédi kamara elnökhelyettese segít eligazodni.
Talán furcsának tűnik a vírus pozitív hatásairól beszélni, azonban az elmúlt másfél hónap tanúsága azt mutatja, hogy a COVID-19 nyomán kialakult egészségügyi veszélyhelyzet és az abból következő mozgásszabadság korlátozása olyan megoldásokat hozott előtérbe, amely megoldások hosszú távon is feltehetően megmaradnak és elősegíthetik a gyakorló jogászok, ügyvédek, valamint az ügyfelek életét, munkáját is.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy hosszú évtizedek óta nem volt Európában olyan helyzet, amely most kialakult és 2020. márciusa óta jellemző.
Mivel foglalható össze a pillanatnyi állapot?
A kormány intézkedései nyomán, azonban elsősorban az emberek jogos félelme okán, a „maradj otthon” jelszó érvényesül és mindenki a lehető legszükségesebbre korlátozza a személyes mozgását. Az élet azonban nem áll meg. Ebből eredően szerződéseket kell kötni, ügyeket kell intézni.
Szerencsésnek mondhatjuk a helyzetet abból a szempontból, hogy az internet, valamint a hozzá kapcsolódó technológiák rohamos fejlődése már a 2000-es évektől beköltözött a jogi munkába is. Ennek első és leglátványosabb lépése a cégeljárások elektronizálása volt, amikor ez 2000-es évek elején megtörtént. (Sokan kétségbe vonták ennek létjogosultságát, azonban a rendszer bebizonyította nagyon rövid idő alatt, hogy működik, sőt kiválóan működik. Mára már egyetlen ügyvéd sem „sírja vissza” a cégbíróságon történő sorban állást, papír alapú eljárást.)
Ezt követően egy rövid átmenet után 2017-től elindult az úgynevezett e-pereskedés, amely kisebb-nagyobb buktatókat követően mára már kötelezővé vált és rendkívül szűk körre szorult a papír alapú pereskedés. A papír alapú eljárás lehetősége a jogi képviselők részére egyáltalán nincs nyitva, tehát csak interneten keresztül tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal. A rendszer bevezetése nagyon sok ellenérzést, félelmet keltett az ügyvéd társadalomban, mára azonban elmondhatjuk, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések és tanulás teszi lehetővé a mai helyzet kezelését.
Az ügyek intézése során olyan új technikák kerültek előtérbe, amelyek velünk is maradnak.
„Távelőttemezés"
Lehetővé vált az ügyvédi ellenjegyzés-köteles okiratoknak oly módon történő aláírása és ellenjegyzése, hogy az ügyfél és az ügyvéd nem találkozik egymással személyesen. Ennek megfelelően az ügyfél otthonában, míg az ügyfél az irodájában ül, egymással valamilyen internet által biztosított (pl. Skype) kapcsolaton történt az azonosítás. A jogszabály által megkövetelt formaságok betartása mellett az ügyvédnek lehetősége van a személyazonosító okmányok és ily módon az aláíró személyének és az aláírás megtörténtének ellenőrzésére és minden szükséges olyan körülményt feltárhat, amely a közhiteles nyilvántartásba történő átvezetés alapjául szolgáló okirat aláírásának hitelességéhez szükséges. A későbbi ellenőrizhetőség érdekében az ügyvédnek kötelessége a felvételt elmentenie és időbélyegzővel ellátva egy úgynevezett e-aktában tárolni.
Úgy gondolom, hogy ennek a megoldásnak a kényelme és praktikuma a vírushelyzet lecsengését követően is fennmarad. Nem szükséges Székesfehérvárról Nyíregyházára, vagy fordítva utazni az ügyvédnek vagy az ügyfélnek egy szerződés aláírása és ellenjegyzése céljából, hanem mindenki a saját településén teljes biztonsággal megteheti ezt.
Az ügyvédi kamara szélesíteni kívánja ennek a jogintézménynek a lehetőségét, mivel jelenleg a földhivatali eljárásban felhasználható okiratok körében kizárólag a belföldön történő aláírásnál fogadja el a hatóság a fenti módszerrel történő ellenjegyzést. A cél az, hogy külföldi aláírásnál is ez működjön, azonban a földhivatalok jelenlegi álláspontja az, hogy amennyiben az aláíró külföldön tartózkodik, ott még mindig szükség van a magyar külképviselet, vagy Apostille (a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli felülhitelesítésének) kiadására jogosult szerv ellenjegyzésére. Gondoljunk bele abba, hogy milyen egyszerűvé válhat az eljárás, ha nem csak egy Székesfehérvár-Nyíregyháza, de egy Székesfehérvár-Berlin vagy Székesfehérvár-New York távolságban is gondolkozhatunk és alkalmazhatjuk a „távelőttemezés” módszerét. Hihetetlen mennyiségű idő, pénz és energia szabadulhat fel a jövőben.
Távmeghallgatás, e-perek
A következő nagyon fontos terület az igazságszolgáltatás területe.
Jelenleg még nem alakult ki a rendszer, de az igazságügyi kormányzat az e-pereskedést kívánja bevezetni a vírushelyzet idejére. Ennek az előzményei is már működtek, hiszen a bíróságokon már kialakították korábban a távmeghallgatást lehetővé tevő informatikai rendszert és tárgyalótermeket.
Ez a rendszer ugyan még gyermekcipőben jár, de működik és több tárgyalást tartottak már a bíróságok ezzel a megoldással úgy, hogy a bíróság, illetve a meghallgatott személy más településen volt.
A tervek szerint az e-perek kerülnek előtérbe oly módon, hogy az igazságügyi kormányzat által meghatározott rendszer (úgy tűnik, hogy a Skype prémium) igénybevételével bírósági tárgyalások megtartására kerül sor. Az első tárgyalások ezzel a módszerrel a közeljövőben megtörténhetnek. A rendszer működése még nagyon sok gyakorlati kérdést vet fel (az ügyfelek rendelkeznek-e megfelelő informatikai eszközökkel, képzettséggel), azonban az ügyvédség mindenképpen rákényszerül ennek fogadására és felhasználására. Amennyiben ez kialakul, márpedig úgy tűnik ki fog alakulni, ez is egy olyan jövőbemutató megoldás, amelynek hozadéka rendkívül hasznos lesz.
Alapvetően optimistán és a „navigare necesse est” elvét vallva hiszem azt, hogy a veszélyhelyzet által kikényszerített fejlődés pozitív hozadékai meghatározzák az ügyvédkedés és igazságszolgáltatás jövőjét is.
Dr. Neukum Flórián, https://www.facebook.com/florian.neukum.96 a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara Elnökhelyettese |