Már az általános iskolában megismerjük Szent-Györgyi Albert, Semmelweis Ignác, Rubik Ernő vagy éppen Neumann János nevét, ám a lista, mely nemzetünk világhírű koponyáit sorolja fel, ezzel korántsem teljes, sőt mi több, végeláthatatlan hosszúságú, és szerencsére folyamatosan bővül. Az elmúlt hónapokban Karikó Katalin, a napokban pedig Lovász László csatlakozott a kiemelkedő magyar tudósok népes táborához.
Március közepén a matematika jutott főszerephez a hazai tudományos életben, nem véletlen, hiszen immár harmadik alkalommal sikerült egy honfitársunknak bezsebelnie a Nobel-díjjal egyenértékű matematikai kitüntetést, az Abel-díjat. A 73 éves Lovász László és az izraeli származású Avi Wigderson az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika területén végzett kimagasló munkájukkal és ezzel ezen diszciplínák a modern matematika központi részévé válásával érdemelték ki a Norvég Tudományos Akadémia díját. A magyar matematikus kapcsolata ezzel a rangos kitüntetéssel egyébként korábbra nyúlik vissza: 2004 és 2006 között tagja volt az Abel-díjat odaítélő bizottságnak.
De mégis milyen lépcsőkön keresztül, hogyan jutott el Lovász László a matematikai tudomány csúcsára?
Szülei nem hagyták a véletlenre fiúk jövőjének alakulását, a napjainkban is tanulmányi eredményeiről méltán híres Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumban, nem meglepő módon, annak is matematika tagozatán végzett. Középiskolai évei alatt bebizonyosodott, hogy szülei nem döntöttek rosszul, sorozatban nyerte a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát, többször maximális pontszámmal, de a Ki miben tudós? című, Magyar Televízión futó vetélkedőben is remekelt, ahogyan számos más tanulmányi versenyen is. Kamaszkorának és egyúttal tudományos pályájának egyik meghatározó élményeként tartja számon a szintúgy elismert matematikussal, Erdős Pállal való megismerkedését. A versenyeken való megállíthatatlan menetelése az Eötvös Loránd Tudományegyetemen töltött időszak alatt sem csillapodott, a Schweitzer-versenyen briliáns teljesítményt nyújtott. Nemhogy sikerült mind a tíz matematikus által feladott, rendkívül nehéz matematikai problémára megoldást találnia - ami nagyon ritka - évekig verhetetlen hallgató volt. Az is érdekes, hogy kandidátusi fokozattal a kezében, számtalan nemzetközi konferenciával és publikációval a háta mögött diplomázott le 23 évesen. Több hazai és külföldi egyetemen (pl. Yale Egyetem, Princetoni és Chicagói Egyetem) is megfordult különböző titulusokban.
Jelentős eredményei közé soroljuk a perfektgráf-tétel, a csakugyan gráfelmélet területén számon tartott Kneser hipotézis, és az információelmélet berkeibe tartozó Shannon-féle ötszögprobléma megoldása is. De hozzá és a Lenstra testvérpárhoz fűződik az LLL-algoritmus, amely többek között titkosítási rendszerek alapjául szolgál. Sokan pedig a valószínűségi kombinatorika egyik eszközén, a Lovász-féle lokális lemmán keresztül ismerték meg a magyar matematikust.
Lovász László dolgozott a Microsoftnál, három éven keresztül elnöki pozíciót töltött be a Nemzetközi Matematikai Uniónál, négy évig pedig a Tudományos Világfórumnál. Nemcsak itthon lett tagja az Akadémiának, hanem Amerikában és több európai országban is. A Magyar Tudományos Akadémián töltött két elnöki ciklusa alatt fontosnak tartotta új tanítási módszerek kutatását (Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program), a nők és a fiatalok támogatását a tudományos életben (Nők a Kutatói Pályán Elnöki Bizottság, Fiatal Kutatók Akadémiája), valamint a magyar tudomány nemzetközi terepen való képviseletét (Academia Europaea - Európai Tudományos Akadémia budapesti központja).
Páratlan karrierjéről az általa szerzett temérdek publikáció és könyv, illetve a birtokában lévő elismerések (Kiotó-díj, Széchenyi-nagydíj stb.) tanúskodnak, amelyeknek ékköveként ragyog mostantól a 2021-es Abel-díj.
A matematikus továbbra sem pihen, kutatócsoportjával a koronavírus járvány terjedésének dinamikáját elemzik a hálózatelmélet segítségével.