Hogyan látható előre a siker?

A mai fogyasztói társadalomban átlagfelhasználóként általában csak kapkodjuk a fejünket, hogy melyik cég milyen új termékekkel, szolgáltatásokkal áll elő. Egy új konstrukciójú bankszámlacsomag, egy újfajta mobiltelefon előfizetés, egy új ízű üdítőital. Természetesen óriási kockázat lenne, ha ezeket a vállalatok csak úgy „lesz, ami lesz” alapon zúdítanák ránk. Az ilyen, újfajta megoldások bevezetésést, piacra dobását komoly előzetes tervezések és felmérések előzik meg. Fel kell mérni például nem csak azt, hogy egy adott termékre vagy szolgáltatásra mekkora lesz az igény, de azt is, hogy azt milyen módon lehet a lehető legsikeresebben kommunikálni a potenciális felhasználók felé. Ezen cikkünkben a teljesség igénye nélkül bemutatunk egy manapság népszerű módszert, amely okos, hozzáértő alkalmazásával a vállalatok gyakorlatilag előre meg tudják határozni, hogy hogyan lesz a lehető legsikeresebb a bevezetni kívánt új konstrukciójuk, vagy, hogy egyáltalán érdemes-e azt bevezetni.

CAWI, vagyis Computer Assisted Web Interviewing

A CAWI (Computer Assisted Web Interviewing) manapság az egyik legkedveltebb mód a fogyasztói attitűdök vizsgálatára, mivel ennek segítségével könnyen készíthető reprezentatív kutatás, amely rendkívül hatékonyan számszerűsíthető. Egyetemisták Google Forms-val elkészített szakdolgozati kérdőívével már biztosan mindenki találkozott, röviden és tömören ilyesmire kell gondolni a CAWI megnevezés alatt. A lényege, hogy egy kérdőíves szoftver segítségével elkészítjük a kérdőívet, amit utána elegendő csak eljuttatni a megkérdezettekhez, nem szükséges adatfelvevő személyt bevonni a folyamatba, hiszen a program magától végigvezeti a válaszadót a kérdőíven, és akár automatikusan kategorizálja és grafikonon is ábrázolja a beérkezett adatokat. Így egyszerre akár több száz, több ezer vagy több tízezer adatfelvétel is elvégezhető párhuzamosan, szemben például egy telefonos vagy személyes felméréssel.

Ha már lúd, legyen kövér

Persze, a Google Forms-nál sokkal komolyabb kérdőíves szoftverek léteznek, így a nagyobb vállalatok egy komolyabb felméréshez egészen más megoldásokat használnak. Ezek a szoftverek képesek többek között a megadott válaszok alapján alakítani a kérdőívet. Például, ha mondjuk az a kérdés, hogy szokott-e a válaszadó moziba járni, akkor az igennel válaszolónak a következő kérdés az lesz, hogy milyen rendszerességgel, a nemmel válaszolónak pedig az, hogy miért nem. Így gyakorlatilag máris tisztában lehet a kérdőív készítője mindkét csoport véleményével.

Itt még nem áll meg a tudomány

A mindennapjaink során is tapasztaljuk, hogy az informatikusok már egészen elképesztő dolgokra is képesek. Természetesen, ez az online felmérések során is tapasztalható. Létezik például olyan online felmérés is, amelynek során egy videót mutatnak a válaszadónak, és -természetesen a válaszadó előzetes beleegyezésével- közben a kitöltésre használt készülék (laptop, tablet vagy telefon) kamerájával figyelik a kitöltő arcát. A felvételt pedig egy automatizált szoftver elemzi, így megállapítható az, hogy melyik képkocka, képsor milyen érzelmeket váltott ki a válaszadóból. Ezt legtöbbször új reklámok közzététele előtt szokták elvégezni, hogy a marketinges csapat biztos lehessen abban, hogy a reklám el fogja érni a várt hatást a fogyasztókon.

Hogyan jutnak el a megfelelő célcsoporthoz?

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mégis hogyan lehetséges egy reprezentatív felmérés készítése ilyen módon, hogyan lehet eljutni ezekkel a kérdőívekkel a releváns célközönséghez. Erre a válasz az online panelek körül keresendő.

Mik azok az online panelek?

Az online panelek pontosan azzal a céllal jöttek létre, hogy rengeteg olyan regisztrált felhasználóval rendelkeznek, akiknek pontosan ismerik a nemét, életkorát, a régiót, amiben laknak, és alapvető attitűdjeiket, de az olyan személyes adataikat, amikkel beazonosíthatóak lennének, azokat ezektől elkülönítve tárolják, így az egyes paneltagok nem válnak személy szerint beazonosíthatóvá, de az is megakadályozható, hogy egy személy többször regisztráljon egy panelba. Így, ha mondjuk egy cég a magyar és a szlovák 15-25 éves fiúk és lányok mobiltelefon használati szokásaira kíváncsi egy kérdőíven keresztül, elegendő csak megkeresnie egy online panelt, aki azonnal meg is tudja mondani, hogy az adott célcsoportból máris el tud érni mondjuk 1000 válaszadót.

Honnan szereznek a panelek regisztrált felhasználókat?

Ugyanakkor elgondolkodhatunk rajta, hogy miért éri meg egy embernek rengeteg személyes preferenciáját egy online panel rendelkezésére bocsátania. Erre a kérdésre a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. Ha valaki egy online panel tagja, minden egyes sikeresen kitöltött kérdőívért pénzbeli díjazást kap, ami az adott kérdőív hosszúságától és bonyolultságától függ. Így adott is a „win-win” szituáció, hiszen a megbízó cég könnyen eléri a releváns, kutatni kívánt célközönséget, a panelnek ezért pénzt fizet, aki ennek egy részét elosztja a kérdőívet kitöltők között, akik szintén jól járnak, hiszen plusz juttatást szerezhetnek mindössze azzal, hogy elmondják a véleményüket.