Hogyan lehet Székesfehérvár reziliens város

A Prosperis Alba Kutatóközpont és a Titkok Háza Tudományos Élményközpont közös szakmai workshopot rendezett. A konferencia Székesfehérvár mint város és közösség ellenállóképessége, rugalmassága, azaz rezilienciája köré épült. Az eseményen arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy Székesfehérvár méretű városnak és ezekre hogyan, milyen eszközökkel lehet a legjobban reagálni.

A rendezvény kezdetén Cser-Palkovics András polgármester és Csanády László, a Prosperis Alba ügyvezető igazgatója osztotta meg bevezető gondolatait és tapasztalatait az utóbbi, kihívásokkal teli időszakról. Cser-Palkovics András kiemelte, hogy pandémia kapcsán ezentúl nem védekezhetünk a probléma újszerűségével, tudnunk kell kezelni a problémákat. Csanády László ügyvezető igazgató pedig a reziliencia, mint fogalom eredetéből és etimológiájából kiindulva hívta fel a figyelmet a rugalmasság fontosságára.

Az első előadó, Domokos Tamás kiemelt fogalomként a „covidworld” szót jelölte meg. Először egy történelmi áttekintőt hallhattak a résztvevők az ellenállóképesség szükségszerűségéről és tapasztalatairól, majd a reziliencia, mint fogalom értelmezését tárta a konferencia elé. Előadásában fokozatosan bevezette az érdeklődőket a különböző szociológiai tényezők problémáiba és a reziliens stratégia alkotás művészetébe, beszélt a reziliencia alapvetéseiről és aktuálisan a járványvédelemben felmerülő feladatokról is. Hangsúlyozta, hogy a védekezéshez elengedhetetlen az együttműködés.

A második előadó Mahler Balázs volt, aki a stratégiai szintekről és megközelítésekről szólt részletesen. A stratégiai válságmenedzsment mozgatórugójaként a partnerséget és az permanens együttműködést jelölte meg, hozzátette, hogy már városunkban is zajlik egy átfogó, rezilienciát, krízismenedzsmentet fókuszba állító stratégia tervezése. Fehérvár civil szférájának egyik vezetőjeként kiemelte, hogy a helyi intézmények, szervezetek kiválóan működnek együtt. Az előadó külföldi példákon, jó gyakorlatokon keresztül is szemléltette milyen alapkövei vannak egy reziliens stratégiának.

A konferenciát kerekasztal beszélgetés zárta, ahol több aspektus összehasonlításával, a konklúziók levonásával igyekeztek summáját adni a reziliencia igen kiterjedt, nehezen definiálható területének. Szóba került az infrastruktúra védelme és a kockázatcsökkentés módszerei, illetve a vírushelyzet nehézségei és tanulságai is.

A közönség soraiból érkezett kérdések többek közt arra irányultak, hogy a városi stratégia mikorra készülhet el és ez milyen közösségi, illetve egyéni feladatokat tartalmazhat. Mahler Balázs válasza szerint az előzetes felméréseket követően március után készülhet el, a komprehenzív távlati célok megfogalmazása után.

Cser-Palkovics András hozzá tette, hogy a különböző helyi stratégiák között ellentmondások vannak, elég a gazdaság és klímavédelem globálisan is több kérdést felvető versenyére gondolni. Székesfehérváron a Prosperis Alba feladata lesz összehangolni, koordinálni a különböző stratégiákat, hogy a legoptimálisabban tudja kezelni a város a nehézségeket.

Összefoglalva tehát kijelenthetjük, hogy az elmúlt másfél – két év primer tanulsága az, hogy az elképzelhetetlenre kell felkészülni. Ez komoly intellektuális és bizonyos gazdasági tőke bevonását is feltételezi, azonban Székesfehérvárnak tennie kell azért, hogy megalkosson egy átfogó stratégiát, amely lehetőleg elkerülhetővé teszi, de legalábbis mérsékeli a gazdasági, társadalmi károkat melyeket egy jövőbeli, drasztikus esemény okozhat.