A kutatás elsődleges célja annak vizsgálata volt, hogy az intelligens mobilitási stratégiák és a végrehajtott intézkedések milyen mértékben állnak összhangban a meghatározott fenntarthatósági célokkal és a nemzetközi tervezési irányelvekkel. A tanulmányban a szerzők az Európai Unió Fenntartható Városi Mobilitási Tervének (SUMP) céljait és a S.M.A.R.T. kritériumokat használják módszertani keretként a városi dokumentumok és stratégiák szisztematikus értékeléséhez. Az eredmények azt mutatják, hogy míg a legtöbb projekt nagy hangsúlyt fektet a hatékonyság javítására és a környezeti hatások enyhítésére, a társadalmi befogadás és a biztonságos közlekedési környezet kérdései gyakran háttérbe szorulnak. A tanulmány kritikus megjegyzésként említi, hogy a kitűzött célok gyakran túl elvontak maradnak, és hiányoznak azok a konkrét mutatók, amelyek lehetővé tennék a tényleges előrehaladás elszámoltatható mérését. Továbbá hangsúlyozza, hogy a technológiai innovációk önmagukban nem elegendőek a valódi fenntarthatósághoz, ha azokat nem integrálják egy emberközpontú és társadalmilag igazságos városi tervezési modellbe. Végül is az SMob-skála egy praktikus, részvételi alapú eszközt kínál a városvezetők és a tervezők számára a hiányosságok feltárásához és a fejlesztések fontossági sorrendjének megállapításához, hozzájárulva ezzel a fenntarthatóbb és inkluzívabb városi mobilitási stratégiák kialakításához. 1