A jövő kihívásai

A Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa és a Prosperis Alba Kutatóközpont hosszú idő óta folytat közös munkát és végez együtt különböző kutatásokat, melyek Székesfehérvár fejlődését szolgálják. A legutóbbi közös kutatás azt járta körül, hogy vajon a jövőben milyen munkahelyek jöhetnek létre és ezek milyen kihívás elé állítják a munkavállalókat és a munkáltatókat. A kutatás során a város gazdasági szereplőit megkérdezve elemezték a jelenlegi helyzetet a szakemberek és ezeket az eredményeket osztották meg az érdekeltekkel és az érdeklődőkkel. A konferencia bevezetéseképp Cser-Palkovics András polgármester mondta el köszöntő gondolatait. Kiemelte, hogy fel kell készülnünk a munkaerőpiacon történő változásokra és fel kell készítenünk fiataljainkat a jövő kihívásaira, amiket a munkaerőpiacon tapasztalhatnak, jóllehet nem is minden kihívást ismerünk pontosan. A következőkben a Prosperis Alba ügyvezető igazgatója, Csanády László köszöntötte az érdeklődőket, bevezetőjében többek között kitért a munkavállalói elégedettség és a munkavégzés hatékonyságának összefüggéseire.

A kutatás előzményét és az ide kapcsolódó kutatásokat Dr. Ősz Rita a Corvinus Egyetem székesfehérvári rektori megbízottja ismertette. Bevezetőjében egy 2020-ban lezárult kutatásból indult ki, amiben a munkavállalói igényeket, a munkaerőpiaci igények változását és a jövő munkavállalóinak igényeit vizsgálták a pandémia és a digitális lét szempontjából.

A jelenlegi kutatás részleteit Veres Richárd a Prosperis Alba tudományos munkatársa ismertette. Beszámolójában igen érdekes adatokra hívta fel az eseményt követők figyelmét. Nagy tanulsággal szolgáltak a cégvezetők és egyéb gazdasági szakemberek által elmondott tanulságok, sok sztereotípiát és félelmet megdöntött a kutatás. A kutató elmondta, hogy a digitalizáció elkezdődött, de szerencsés helyzetben vagyunk, mert ez még a felkészülés időszaka, ugyanakkor fontos a gyors reagálás. Lényeges megállapítás volt még a robotizáció kérdésében az is, hogy a cégvezetők nem a humán munkaerő helyett, hanem azzal együtt szeretnék alkalmazni a technológia nyújtotta lehetőségeket. Az előadásból kiderült, hogy a megkérdezett munkáltatók nagyon emberközpontúak, fontosak számukra a munkavállalóik és az ő mentális egészségük, mivel a munkahelyi környezet komfortossága és a dolgozók jóléte hatékony munkavégzést biztosít, ami a céget is sikeresebbé teszi. Szó volt még a munkaerőhiány és a lojalitásépítésről is. A jó szakmai munkaerő mindennél fontosabb és a cégeknek nagyon fontos, hogy megtartsák a dolgozóikat, mivel a fiatal munkavállalók, ha nem érzik magukat komfortosan egy munkahelyen gyorsabban készek váltani. Ezeken kívül még a munkarend, a home office megjelenése, a vállalati kultúra változásai és az állandó online jelenlét következményei is szóba kerültek. A digitalizáció és a technológia minden munkakörben meg fog jelenni a jövőben annak érdekében, hogy optimalizálni lehessen a hatékonyságot. Ilyen terület lesz például a mezőgazdaság, amit úgy kell átalakítani, hogy a legnagyobb terményhozamot érjük el a legkevesebb befektetéssel úgy, hogy óvjuk a környezetet figyelembe véve az éghajlatváltozást is. A záró beszélgetésben a munkavállalók elégedettségének felértékelődéséről folyt az eszmecsere, a jelenlévők egyetértettek abban, hogy fontos és hasznos, ha a dolgozók olyan munkakörben dolgoznak, amit szeretnek és nem frusztráltak. Arra a kérdésre, hogy mivel kell kezdeni a munkát és a fejlesztéseket azt a választ adták a megkérdezettek, hogy a közösségfejlesztéssel, vállalkozói közösségfejlesztéssel, illetve az edukációval. Fel kell készülnünk és készítenünk a közösséget a változásokra.

Összefoglalva tehát a kutatás legfontosabb tanulsága, hogy még nem igazán behatárolható és meghatározható a jövő alakulása, de rendkívül fontos a rugalmasság, azaz reziliencia, amiről a közelmúltban szintén megrendezésre került egy szakmai konferencia és a jó és gyors kommunikáció. Az ilyen és ehhez hasonló kutatások azért fontosak, mert irányt adnak a mindenkori városvezetésnek, hogy milyen területek fejlesztése elengedhetetlen a munkaerő, az oktatás és a gazdaság területén a versenyképesség megőrzése érdekében.